Tolcsva

Tolcsva
A Zempléni-hegység keleti oldalán a Hegyalja nevű híres bortermelő vidéken található népes település. A falu a Tolcsva-patak kiszélesedő völgyében, szőlő borította dombok ölelésében húzódik meg. A községtől 3 km-re, Vámosújfalu területén állomása van a Miskolc-Sátoraljaújhely vasútvonalon Olaszliszka-Tolcsva néven, ahonnan sűrű autóbuszjárat közlekedik a településre. Közelében halad a 37. sz. főközlekedési út. A korai középkorban Tolcsvatőnek hívták, és vár is állt a határában, mely teljesen elpusztult. Középkori temploma 1280 körül épült és szerepelt az 1332-es pápai tizedjegyzékben. Később - 1809-ben - itt őrizték rövid ideig a Napóleon elől rejtegetett magyar koronát. A középkorban arany- és ezüstérc-bányászat folyt a közeli hegyekben. A törökidőkben behódolt, de ennek ellenére 1680-ban elpusztítja a pogány. Görög katolikus temploma 1760-ban, a mai református istenháza 1830-ban, a zsinagóga 1865-ben épült. Korai barokk stílusban építtette a 17. sz. közepén az akkori birtokos, Lorántffy Zsuzsanna azt a kúriát, melyet ma Királyudvar néven ismernek és vendégházként funkcionál. A gazdagodó településen több kúria, udvarház épült a borból és kereskedelemből befolyt pénzből a 17-18. sz.-ban: a barokk Bónis-Dessewffy-kastély, a többször átépített Szirmai-kúria, a klasszicista Kurucz- és Waldbott-ház. A településen a Tokaji bor nagyüzemi palackozása folyik. Bormúzeuma előzetes engedéllyel látogatható.

Tudnivalók

A Zempléni-hegység keleti oldalán a Hegyalja nevű híres bortermelő vidéken található népes település. A falu a Tolcsva-patak kiszélesedő völgyében, szőlő borította dombok ölelésében húzódik meg. A községtől 3 km-re, Vámosújfalu területén állomása van a Miskolc-Sátoraljaújhely vasútvonalon Olaszliszka-Tolcsva néven, ahonnan sűrű autóbuszjárat közlekedik a településre. Közelében halad a 37. sz. főközlekedési út. A korai középkorban Tolcsvatőnek hívták, és vár is állt a határában, mely teljesen elpusztult. Középkori temploma 1280 körül épült és szerepelt az 1332-es pápai tizedjegyzékben. Később - 1809-ben - itt őrizték rövid ideig a Napóleon elől rejtegetett magyar koronát. A középkorban arany- és ezüstérc-bányászat folyt a közeli hegyekben. A törökidőkben behódolt, de ennek ellenére 1680-ban elpusztítja a pogány. Görög katolikus temploma 1760-ban, a mai református istenháza 1830-ban, a zsinagóga 1865-ben épült. Korai barokk stílusban építtette a 17. sz. közepén az akkori birtokos, Lorántffy Zsuzsanna azt a kúriát, melyet ma Királyudvar néven ismernek és vendégházként funkcionál. A gazdagodó településen több kúria, udvarház épült a borból és kereskedelemből befolyt pénzből a 17-18. sz.-ban: a barokk Bónis-Dessewffy-kastély, a többször átépített Szirmai-kúria, a klasszicista Kurucz- és Waldbott-ház. A településen a Tokaji bor nagyüzemi palackozása folyik. Bormúzeuma előzetes engedéllyel látogatható.