Tiszakarád

Tiszakarád
Jelentős lélekszámú község a valamikori Tisza kanyarulatai (ma holtágak) mentén, a Tiszakarádi-főcsatorna torkolatvidékén. A Bodrogközben található településre csak egy bekötő úton lehet eljutni. Rendszeres autóbuszjárat köti össze Sárospatakkal. 1981-83 közötti ásatások 54 gepida sírt tártak fel Kr. után 4-5. sz.-ból. Az itteni gepida közösség szerencsésen túlélte a Hun birodalmat, itt maradtak az avarok megjelenéséig. A falu első írásos említése 1411-ből származik Karad néven, mely 1904-ig nem is változott. Ekkor kapta a helység a Tisza előnevet. Az első ismert birtokosok az Agárdiak voltak, majd 1417-től Perényi Miklós és Nagytárkányi György. A 16. sz.-tól a Rákóczi családnak is van résztulajdona. A 17. sz. legnagyobb földesurai a Sennyeiek, majd 1751-1800 között Dőry Ferenc. Tőle újra visszakerül a Sennyeiekhez. A 19. sz.-i nagy folyószabályozásig a községet mocsarak, lápok, nádas tavak vették körül. A földművelés csak a század végén vált jellemzővé. Az önkormányzat hagyományt teremtett azzal, hogy évente, általában augusztus hónapban megrendezi a Lovasnapot, Falunapot és Tiszabercel községgel közösen a Tiszán át a kötél- és kompáthúzó versenyeket.

Tudnivalók

Jelentős lélekszámú község a valamikori Tisza kanyarulatai (ma holtágak) mentén, a Tiszakarádi-főcsatorna torkolatvidékén. A Bodrogközben található településre csak egy bekötő úton lehet eljutni. Rendszeres autóbuszjárat köti össze Sárospatakkal. 1981-83 közötti ásatások 54 gepida sírt tártak fel Kr. után 4-5. sz.-ból. Az itteni gepida közösség szerencsésen túlélte a Hun birodalmat, itt maradtak az avarok megjelenéséig. A falu első írásos említése 1411-ből származik Karad néven, mely 1904-ig nem is változott. Ekkor kapta a helység a Tisza előnevet. Az első ismert birtokosok az Agárdiak voltak, majd 1417-től Perényi Miklós és Nagytárkányi György. A 16. sz.-tól a Rákóczi családnak is van résztulajdona. A 17. sz. legnagyobb földesurai a Sennyeiek, majd 1751-1800 között Dőry Ferenc. Tőle újra visszakerül a Sennyeiekhez. A 19. sz.-i nagy folyószabályozásig a községet mocsarak, lápok, nádas tavak vették körül. A földművelés csak a század végén vált jellemzővé. Az önkormányzat hagyományt teremtett azzal, hogy évente, általában augusztus hónapban megrendezi a Lovasnapot, Falunapot és Tiszabercel községgel közösen a Tiszán át a kötél- és kompáthúzó versenyeket.