Szálláshely kereső
Látnivaló kereső
Esemény kereső
Erdőbénye
Erdőbényét a honfoglalástól magyar településként tartották nyilván. A régi oklevelek Alsó- és Felsőbénye vagy Mező- és Egyházasbénye néven két településként is említették. Erdőbénye évszázadodon keresztül Hegyalja egyik legjelentősebb települése volt, vásártartási és borkereskedési joggal. A hagyomány szerint Szepsi Laczkó Máté református lelkipásztor készítette el az első aszúbort Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony számára az 1620-as években.
1830-tól gyógyfürdő működött a településen. A 20. század elején Erdőbénye Erdőbényefürdővel és Ligetmajorral bővült. Erdőbényét máig az itt élő kádárok teszik híressé. Tokaj-Hegyaljára kétféle hordó volt a jellemző, a gönci és a szerednyei. Az előbbi 136 literes tölgyfa hordó. Kis mérete miatt a borszállításra legalkalmasabb hordó volt, mivel könnyen felfért a kocsikra. A szerednyei hordó 220 literes. Minkét hordó hagyományosan zempléni tölgyfából készült, az első időkben még faabroncsozással, majd a 19. század első éveitől kezdve jelentek meg a vasabroncsok, melyek a század végére gyakorlatilag egyeduralkodóvá váltak. A kádárok apáról fiúra hagyományozzák ma is a mesterséget és a híres kádártáncot is, melyet tradicionális öltözetben nagyrendezvények alkalmával be is mutatnak. A település ma kádárbemutatókkal, a térség kulináris adottságaira építő különleges gasztronómiai kínálattal, valamint számos borospincével várja a vendégeket.
Tudnivalók
Erdőbényét a honfoglalástól magyar településként tartották nyilván. A régi oklevelek Alsó- és Felsőbénye vagy Mező- és Egyházasbénye néven két településként is említették. Erdőbénye évszázadodon keresztül Hegyalja egyik legjelentősebb települése volt, vásártartási és borkereskedési joggal. A hagyomány szerint Szepsi Laczkó Máté református lelkipásztor készítette el az első aszúbort Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony számára az 1620-as években.
1830-tól gyógyfürdő működött a településen. A 20. század elején Erdőbénye Erdőbényefürdővel és Ligetmajorral bővült. Erdőbényét máig az itt élő kádárok teszik híressé. Tokaj-Hegyaljára kétféle hordó volt a jellemző, a gönci és a szerednyei. Az előbbi 136 literes tölgyfa hordó. Kis mérete miatt a borszállításra legalkalmasabb hordó volt, mivel könnyen felfért a kocsikra. A szerednyei hordó 220 literes. Minkét hordó hagyományosan zempléni tölgyfából készült, az első időkben még faabroncsozással, majd a 19. század első éveitől kezdve jelentek meg a vasabroncsok, melyek a század végére gyakorlatilag egyeduralkodóvá váltak. A kádárok apáról fiúra hagyományozzák ma is a mesterséget és a híres kádártáncot is, melyet tradicionális öltözetben nagyrendezvények alkalmával be is mutatnak. A település ma kádárbemutatókkal, a térség kulináris adottságaira építő különleges gasztronómiai kínálattal, valamint számos borospincével várja a vendégeket.
