A község közepén, egy kis sziklapadkán eredetileg egy Árpád-kori templom állt. Ennek helyén épült 1770-ben a falu jelenlegi római katolikus temploma. Kapujának reneszánsz kovácsoltvas kopogtatója a 16. századból való, főoltára és mellékoltárai a 18. századból valók. Tornyának csúcsán a térség egykori jelentős földesurainak, a Bebekeknek a címerében szereplő kettős kereszt áll. A hagyomány szerint itt helyezték el az elpusztult szádvári kápolna szobrait, de ezek idővel tönkrementek. A templom közelében helyezkedik el az Eszterházy-Koós-kastély, amelynek belső terét nagyrészt átalakították (jelenleg önkormányzati szálláshely). Szemben, a falu fölé magasodó másik domboldalon áll a református templom. Festett belső berendezését feltehetően ugyanazok a mesterek építették, akik Tornakápolnán is dolgoztak. A templom időközben felújításra szorult, eredeti berendezései közül csak a bejárati ajtó és a mennyezet központi fakazettája maradt meg. Megújulását nagyrészt a helyiek áldozatos munkájának köszönheti. Kertjéből
A község közepén, egy kis sziklapadkán eredetileg egy Árpád-kori templom állt. Ennek helyén épült 1770-ben a falu jelenlegi római katolikus temploma. Kapujának reneszánsz kovácsoltvas kopogtatója a 16. századból való, főoltára és mellékoltárai a 18. századból valók. Tornyának csúcsán a térség egykori jelentős földesurainak, a Bebekeknek a címerében szereplő kettős kereszt áll. A hagyomány szerint itt helyezték el az elpusztult szádvári kápolna szobrait, de ezek idővel tönkrementek. A templom közelében helyezkedik el az Eszterházy-Koós-kastély, amelynek belső terét nagyrészt átalakították (jelenleg önkormányzati szálláshely). Szemben, a falu fölé magasodó másik domboldalon áll a református templom. Festett belső berendezését feltehetően ugyanazok a mesterek építették, akik Tornakápolnán is dolgoztak. A templom időközben felújításra szorult, eredeti berendezései közül csak a bejárati ajtó és a mennyezet központi fakazettája maradt meg. Megújulását nagyrészt a helyiek áldozatos munkájának köszönheti. Kertjéből